Pányoki klubélet csigatésztával

DSCF1660TESZE települési körlépünket egy Pányokon tett látogatással kezdjük, ahol a settlement-ház a gyülekezeti teremben fogadja az oda látogatókat. Erzsike, a közösségi munkás, Aranka és Jolánka néni vártak bennünket.
 
Verőfényes délelőtt érkezünk Pányokra, ahol már csak kisebb foltokban virít egy-egy hókupac. Szerencsére, hiszen egy-két héttel korábban alig lehetett megközelíteni a völgyben meghúzódó apró települést. A református gyülekezeti terem felé vesszük az irányt, ami most már több-funkciós tér, hiszen itt tartják a TESZE programokat is a résztvevők. Pányokon többnyire idős emberek élnek, ráadásul sokan közülük magukra is maradtak, a hétvégiházasok megszaporodása ellenére sem laknak ma már minden házat.
Aranka néni és Jolánka néni sürög a konyhában Erzsike, a közösségi munkás mellett. Az elmúlt hetekben, erzsikeKarácsony környékén mézeskalácsot, csigatésztát készítettek, és az ünnepek utáni megpihenés ad most alkalmat, hogy „megegyék, amit főztek”, a csigatészta bekerül a töltelékes levesbe. A leves már a végső stádiumában gyöngyözik a tűzön, így van időnk egy kicsit beszélgetni az itteni életről, közösségről.
Tésztát otthon is gyúrnak, nem csak itt, metéltkét, levesbe galuskát, csigát, szabógallért vagy ide-oda tésztát. Egyébként egymás társaságáért járnak a TESZE programokra, különben nem lenne hol összefutniuk a faluban (Pányokra csak mozgóbolt jár) a vasárnapi istentiszteleten kívül. Régen volt már, hogy lány korukban összejártak szombatonként tollat tépni, amit aztán párnába, paplanba töltöttek. Fontak, szőttek, vasárnap meglátogatták egymást, énekelgettek is. Akkor még télvíz idején egy-egy szobát fűtöttek csak, ott volt az egész család, fontak, kézimunkáztak, beszélgetve teltek a hosszú délutánok. Jártak fonóba, ahol a lányok koruk szerint tartottak össze, még mai napig is számon tartják az akkori társaságot. A szövés lassan sajnos kikopott, de a falu is elveszítette régi gazdagságát, nagyságát. Ma már várni kell arra, hogy jöjjön a kenyeres kocsi. Most már inkább a TV és a Dankó rádió a szórakozás. Menet közben Aranka néni kiszól Erzsikének, hogyan tegye bele a töltelékes zacskót a fazékba.
Jó ebédhez a Dankó rádióból szól a nóta, jól esik a finom étel, de Erzsike ilyenkor sem feledkezik meg másokról, amíg az asztal fölött beszélgetünk, visz a még forró levesből az egyik otthon betegeskedő klubtagnak, ettől reméljük, majd megerősödik, teszi hozzá, amikor visszatér közénk. Jolánka nénit a falugondnoki busz vitte haza, hogy ne kelljen annyit mennie. A jó hangulat és ebéd emlékét magunkkal vittük, a töltelékes leves receptjét pedig megosztjuk itt, hogy rögzítsünk egy nagyon fontos helyi értéket Észak-Abaújból, és rajtunk kívül más is lakjon jól!
leves
Húsleves töltelékkel
 
Hozzávalók:
csontos hús (pl. nyakszeg vagy csontos karaj)
leveszöldség
csigatészta (pányoki közösségi „lelkes” csigatészta, ami sok éneket hallot készültében, és bordán készült, ami a pányoki asszonyok régi szövőeszköze)
Odatesszük a levest, amikor felfőtt, a habot levesszük, sózzuk, szemes borssal ízesítjük. Amikor a csont már kifehéredik, akkor van megfőve.
 
Töltelékhez (érzésre, ahogy a rutin diktálja):
máj (nyersen, vagy főve, apróra vágva)
közepes fej hagyma apróra vágva
petrezselyemzöld
bors
zsír (forró levesből egy kanálnyival elkeverve, hogy felolvadjon)
5-6 tojás
ahány tojás, annyi kanál liszt
Elkeverni, erősebb falú zacskóba tölteni, levesbe a lábos falához fedővel rögzítve megfőzni.